udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
323
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-323
Névmutató:
Vekov Károly
1993. április 14.
Az RMDSZ platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés kezdettől síkraszállt az 1989. decemberi események miatt bebörtönzött zetelaki és oroszhegyi magyarok ügyében. Nem sok esély van az ítélet megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közbenjárására Buchwald Péter RMDSZ-szenátornak sikerült kieszközölni egy rendkívüli látogatást szamosújvári börtönben. Az elítéltek családtagjaival együtt felkeresték a börtönben Ambrus Pál, Nagy István, Nagy Imre s Vass Kiss Előd oroszhegyi bebörtönzötteket Buchwald Péter, Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője és Dénes László nagyváradi újságíró. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nem feledkezik meg Boldizsár Ferenc, Illyés István és Karsai László zetelaki elítéltekről sem, akik másik börtönben vannak. /Látogatóban a szamosújvári börtönben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./1993. június 18.
Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./1994. május 11.
Kolozsváron Donogán Péter Monostori Fórum néven rendszeres találkozókat indítványozott. Először ápr. 28-án a Kolozs megyei RMDSZ-platformok képviselői gyűltek össze. Pillich László, a Szabadelvű Kör nevében elmondta, hogy a polgári réteget képviselik, a polgári értékeket felvállaló magyarországi pártokkal van jó kapcsolatuk. Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei elnöke arról beszélt, hogy tagjaik nem szolgálták ki a régi rezsimet. Az RMKDP az Európai Kereszténydemokrata Unió teljes jogú tagja. A Szociáldemokrata Újbaloldal platform a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit vállalja fel, ismertette platformjukat Nagy Károly. Nem akarnak párttá alakulni. Átfedések vannak a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és platformjuk között. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezést Varga Rozália mutatta be. Alapelvük, hogy a magyarság régiónként a maximumot vívja ki magának. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./1994. május 14.
Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./1994. december 15.
Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./1995. december 16.
Dec. 15-16-án Marosvásárhelyen tartották meg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ harmadik kongresszusát, amelyen elfogadták a párt új programját, amely összhangban van nemcsak az RMDSZ, hanem az Európai Kereszténydemokrata Unió programjával is. Az RMKDP-nek jelenleg nyolc megyében tizenkét helyi szervezete működik. Varga László elnök beszámolójában kiemelte, hogy az RMKDP nem bontja meg az erdélyi magyarság egységét, hanem éppen annak legerősebb támasza. A kongresszuson megválasztották a párt új vezetőségét. Az RMKDP elnöke Kelemen László lett, aki eddig a főtitkári tisztet töltötte be. A főtitkári tisztséget megszüntették. Tiszteletbeli elnök: Varga László, alelnökök: dr. Bárányi Ferenc, Németh Mária, Szakács Géza és Czeili István. A Vekov-ügyről dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök elmondta: Vekov Károly a párt Kolozs megyei elnökeként egy sor feladatot nem teljesített, ezért az országos vezetőség felfüggesztette elnöki funkciójából. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 18., 684. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./1996. január 18.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei szervezetének tagjai nyilatkozatot adtak ki január 8-án, emlékeztetve, hogy megyei szervezetük mindig kiállt a magyarság egyértelmű képviselete mellett, a "Nagy Benedek-ügyben" Tőkés László mellett, mindez azt eredményezte, hogy az RMKDP vezetőinek egy része, Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly és a választmány több tagja ellen. Ezek a vezetők 1995. ápr. 15-i levelükkel felfüggesztették tisztségéből Vekov Károlyt, mellőzve a szervezeti szabályzatot. Az RMKDP Kolozs megyei választmánya visszautasította a Vekov Károly elleni vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ 1996. január 22.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének vezetősége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a párt vezető tisztségviselőinek egy része - Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár - politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly, valamint a választmány több tagja ellen. Az RMKDP Kolozs megyei szervezete határozottan kiállt a hazai magyarság érdekeinek egyértelmű képviselete és a Nagy Benedek-ügy kapcsán Tőkés László püspök mellett, ezért támadta őket RMKDP vezetősége. /Kereszténydemokrata szigorral. Kitiltják a Kolozs megyei szervezetet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./1996. március 13.
A legtárgyilagosabb történelemkönyvet, P. P. Panaitescu művét érdekes módon Antonescu idején adták ki. A második világháború után a hírhedt Rollet tankönyv ismét megnyitotta az utat a történelemhamisítás felé - nyilatkozta Demény Lajos a vele készült interjúban. Rollet egyetlen sort sem írt a román holocaustról. A legrosszabb tankönyvet a XII. pártkongresszus után írták, ez már Iosif Constantin Dragan álláspontját képviselte, aki tagadta a román nép római eredetét, azt állította, hogy a rómaiak a latin nyelvet tanulták el, stb. Hasonlóan romantikus-nemzeti a bolgár, szerb, szlovák, török, orosz, ukrán történetírás is. A román történészek között nem mindenki romantikus, egyesek kiváló résztanulmányokat írnak. A néhai Vlad Georgescu Amerikában kiadta az utóbbi évtizedek legjobb román történelemkönyvét. - Demény Lajos Bukarestben, a Nicolae Iorga Történelmi Intézetben dolgozott, ahol 1971-ben megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részleg. Néhány évig ott dolgozott Csucsuja István, Vekov Károly, Tüdős Kinga /ő jelenleg is Demény kollégája/. A részleg a nyolcvanas évek elején megszűnt, de tovább végezték munkájukat, Andrei Otetea akadémikus irányítása alatt. Összeállították az első nemzetiségtörténeti kötetet, amely a Politikai Kiadónál jelent meg román és magyar nyelven. A 16. század utáni történelmet volt szabad kutatni, a többit megtiltotta Stefan Pascu, a kolozsvári rektor, aki a kötetet felülvizsgálta. Emellett összeállították a Székely Oklevéltárat, az első kettő megjelent a Kriterionnál, a harmadikat betiltották, az csak a fordulat után látott napvilágot. A közeljövőben adja ki a negyediket, amely a lustrákat tartalmazza. A lustrák egészen sajátos forrásai a 16-18. századi erdélyi történelemnek, ezek más népközösségek estében nem léteznek. Ezek székely katonai vagy általános adó és más jellegű összeírások. - Több olyan fejezete van történelmünknek, amelyekre allergiásak a román történészek. Ilyen a bejövetel, a letelepedés. Hivatalos vélemény szerint a magyarok nem telepedtek le, legfeljebb átlovagoltak Erdélyen, a román őslakosság által benépesített tájakon. Arról sem lehet beszélni, hogy Erdély az önálló fejedelemség megalakulásáig a magyar királyság része volt, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, legtöbbször magyarországi főnemesek közül. Nem szeretik a Rákóczi-felkelést sem. Eltérő 1848 megítélése is. A szabadságharc utáni korszak egészében ellenszenves a román álláspont számára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./1997. szeptember 6.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án tartotta a szervezet marosvásárhelyi kongresszusa előtti küldöttgyűlését. A közel százharminc küldöttet Takács Csaba ügyvezető elnök köszöntötte. Beszédében Kolozsvárt "etnikai frontvárosnak" nevezte, amely nemcsak az RMDSZ, hanem az ország bel- és külpolitikai életében egyaránt fontos szerepet játszik. "Románia felzárkózása a civilizált közösségek felé Kolozsváron keresztül vezet, és ezt mielőbb tudatosítanunk kell"- mondta az ügyvezető elnök. A küldöttek titkos szavazással megválasztottak 9 kongresszusi képviselőt az RMDSZ körzetek és városi kerületek 31 jelöltjéből, valamint a megyei szervezet 14 társszervezetének 13 jelöltje közül öt elkülönített helyre a civil szféra képviselőit. Külön egye-egy helyet tartottak fenn a megye három nagy tájegysége számára, mely helyekre csak az illetékes vidéki küldöttek szavaztak.A résztvevők javasolták, hogy a Kolozs megyei kongresszusi küldöttek dolgozzák ki a megye és Kolozsvár érdekeit képviselő egységes álláspontjukat és érvényesítsék ezt a marosvásárhelyi kongresszuson. Ennek érdekében a megyei elnök szeptember hó folyamán tanácskozásokra hívja az összes Kolozs megyei illetőségű kongresszusi küldöttet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Az oktatási törvényt illetően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ez az a pont, ahol már nem létezhet kompromisszum. Az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: az intézménynek újból működnie kell. Vekov Károly a tanügyi kérdésről nyilvános vitát javasolt, és figyelmeztetett: a magyarság helyi szinten jelentős pozíciót veszít. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ 1997. szeptember 27.
A kongresszus az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve és így bármiről dönthet, emlékeztetett Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke. Szembe kellene nézni a jelen helyzettel, mert érezhető az elégedetlenség. az RMDSZ vonatkozásában is. A kongresszuson lényegre törő beszámolókban el kellene mondani, ki mit tett az erdélyi magyarság helyzetének javításáért. A kormányzati csúcstisztviselőknek elsősorban tapasztalataikról kellene beszámolniuk, nem általános tevékenységükről. Legalább most össze kellene állítani és a kongresszuson megszavazni a magyarság igényeit tartalmazó csomagtervet, amelyhez a mindenkori RMDSZ-vezetőségnek ragaszkodnia kell.- Az RMDSZ-nek a tiszteletbeli elnök tekintélyének helyreállításával kell foglalkoznia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./1998. április 10.
Az 1996-os változásban meghatározó szerepe volt a hazai magyarságnak, írta Vekov Károly. Az RMDSZ-t váratlanul érte a kormányban való részvétel. Talán ezért viselkedett félszegen. - A választások során a magyar közösség bizonyította jószándékát. Itt az ideje, hogy a koalíciós partner is ezt tegye. A magyarság nem kiváltságokat kér, hanem szerzett jogokhoz ragaszkodik. Amennyiben ez nem valósul meg, az megkérdőjelezi az 1996-os koalícióba lépés helyességét. /Vekov Károly: A politikai nem tömegsport. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1998. június 20.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ június 20-i ülésén köszönetet mondott azoknak, elsősorban a megye képviselőinek, hogy benyújtották az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető vitatta ezt az eljárást, mondván, a frakció döntése mindenkire kötelező /az RMDSZ csak jún. 26-án akarja beterjeszteni a tervezetet/. Az MKT nyilatkozatában védelmébe vette képviselőit, akik az MKT határozatának tettek eleget azzal, hogy jún. 16-án nyújtották be a tervezetet. Vekov Károly felszólalásában egyenesen veszélyesnek nevezte a határidők állandó kitolását. Az MKT határozattervezetet hagyott jóvá, ebben felszólították az SZKT-t, kérje fel a kormánykoalíció tagjait, "elsődleges kérdésként hozzák létre azt a román és magyar szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely július 15-ig véglegesítse az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat". A határozat szerint a koalíciós pártok július 30-ig "egyértelműen és nyilvánosan" jelentsék ki, hogy támogatják-e vagy sem a magyar egyetem létrehozását. Az MKT szerint, amennyiben a parlament szeptember 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ ki kell lépnie a kormányból. Ha pedig legkésőbb október 31-ig a parlament nem fogadja el az egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet, az RMDSZ a koalíciót is el kellene hagyja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. szeptember 11.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei szervezete újjáalakuló ülésén megválasztotta az új vezetőséget, az Kolozs megyei elnök Tőkés Elek, aki főigazgatói tisztséget tölt be az egyházügyi államtitkárságon. Tőkés Elek kijelentette, hogy az RMDSZ ezen platformjának erősödése a szövetséget is erősíti. Kijelentette: amennyiben jövő év márciusra nem lesz életképes a Kolozs megyei szervezet, önként lemond tisztségéből. A megjelentek egyetértettek abban, hogy nem kívánják megvitatni Vekov Károly korábbi megyei elnöknek az országos vezetőség általi felfüggesztését, valamint a megyei szervezet tevékenységének kétéves szüneteltetésének kérdését. /Tőkés Elek az RMKDP új Kolozs megyei elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1998. szeptember 18.
A Szabadság két véleményt közölt a Székelyföldi Fórumról: az egyik elítélte a fórumot /Veres József: Partium?/, a másik kiállt a csernátoni találkozó fontossága mellett /Vekov Károly: Vajon miért?/. Utóbbi föltette a kérdést: "miért bűn, ha szóvá tesszük jogaink korlátozását és kiállunk a helyzet orvoslásáért?" /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1999. február 23.
Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./1999. március 6.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./1999. május 1.
Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./1999. május 8.
Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./1999. július 13.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőtanácsa (MKT) júl.. 13-i ülésén megvitatta a tanügyi törvény megszavazása következtében kialakult helyzetet. A testület hosszú vita után nyilatkozatot fogadott el az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Ebben leszögezték: a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és jogos elvárásainak szempontjából nem tartják kielégítőnek a parlament által nemrég elfogadott tanügyi törvényt. Az ülésen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök is. - Vekov Károly MKT-alelnök kifejtette: az elfogadott tanügyi törvény visszalépést jelent a 36-os sürgősségi kormányrendelethez viszonyítva, és előrelépést a 1995-ben elfogadott tanügyi törvényhez képest. Különösen súlyos, hogy a tanügyi törvény nem teszi lehetővé az autonóm magyar iskolahálózatot. Sérelmezhető, hogy az RMDSZ a kongresszusi határozatok ellenére is elfogadta, hogy ezentúl románul tanítsák Románia történelmét és földrajzát, ugyanígy sérelmezhető, hogy a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozása lehetetlenné vált. Elfogadhatatlan az RMDSZ parlamenti frakciójának szereplése. Óriási a felelőssége azoknak, akik ezt a törvényt elfogadták - tartalmazza többek között a megvitatásra szánt állásfoglalás-tervezet. - Hozzászólásában Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: az elfogadott tanügyi törvény visszalépés az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelettel szemben, de előrelépés a 95-ös tanügyi törvényhez képest. Mátis Jenő képviselő visszautasította azt, hogy az RMDSZ parlamenti frakciói "önfeladó magatartást" tanúsítottak volna a törvény megszavazásakor. - Takács Csaba ügyvezető elnök nem tartotta időszerűnek, hogy a kolozsvári szervezet állásfoglalást adjon ki, miután a parlament megszavazta a törvényt, hasonló véleményen volt Buchwald Péter alprefektus is. - A Bolyai Társaság választmánya nevében Wanek Ferenc elnök a társaság közleményét olvasta fel, amelyben leszögezik, hogy a tanügyi törvény és a felsőfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvényt módosító szöveg nem értékelhető sikerként. Boros János szerint az állásfoglalás-tervezet nem az MKT véleményét tükrözné, hanem Vekov "partizánakciója".Balázs Sándor professzor szerint szükség van egy állásfoglalásra, mivel a tanügyi törvény elfogadása után olyan hangulatot próbáltak kialakítani, amely szerint a tanügyi törvény elfogadása nagy eredményt jelent. Takács Csaba elítélte Vekov Károly javaslatát. - A hozzászólók részéről mindenki elégedetlenségét fejezte ki a tanügyi törvény kapcsán, amely nem tartalmazza az önálló magyar egyetem alapításához való jogát, és nem biztosítja Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatását. A testület végül elfogadta a következő nyilatkozatot: Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és jogos elvárásainak szempontjából nem tartja kielégítőnek. Ez a tanügyi törvény nem biztosítja az önálló, magyar tannyelvű állami egyetem alapításának jogát, Románia történelmének és földrajzának minden szintű anyanyelvi oktatását, valamint az önálló magyar tannyelvű oktatási rendszernek a megteremtését sem. Esetenként csak lehetőségeket nyújt, de nem szavatol egyszersmind törvényes garanciákat is a lehetőségek megvalósítására. Ennek okát abban látják, hogy elsősorban a román politikai tényezőkben nem volt meg a politikai akarat a kisebbségi oktatás számunkra megnyugtató és végleges rendezésére. /Papp Anna Mária: MKT-vita a tanügyi törvényről. Előrelépés, de nem "sikertörténet" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./